Médiamegjelenések

Az Útkezelő Szervezetről megjelent nyomtatott és videó anyagok.

Újság

K2  - 2019 07. 06.

Kevés zöldfelület, csúszós járda, tűsarkúval járhatatlan sétálóutca, elkoszolódott, szürke kövek? A városban jártunkban-keltünkben bosszankodhatunk, pedig bizony nem olyan egyszerű a közterületek szépítése. Ha már a zöldfelületekkel kezdtük, erről még Máthé-Tóth Péter, a szervezet műszaki vezetője árulta el, hogy a talajban sűrűn futó közművezetékek miatt a belvárosban például alig lehet olyan helyet találni, ahová fa ültethető. "Nincs hely a gyökereiknek vagy éppen azok teszik tönkre a vezetékeket Olykor az is szempont, hogy a műemléki házfalat a növényzet ne takarja el." Díszburkolat fedi majd a belvárost Győrben a rendszerváltoztatás idején sehol nem volt díszburkolat. A Káptalandomb bazaltkockái után átalakult a Virágpiac, az Aradi vértanúk útja, később a Baross út szépült meg, majd Borkai Zsolt polgármestersége idején lendületet vett a belváros rekonstrukciója. A városháza előtti teret szépen sorban követték az utcák, terek: Széchenyi, a Dunakapu tér, a kis közök, legutóbb pedig a Bécsi kapu tér. "Mára csak néhány kis köz maradt aszfaltosan, illetve a színház előtti terület, a Káptalandomb burkolatának átrakása, ha ezzel elkészülünk, az egész belváros díszburkolatot kap"- mondja Prédl Antal, a városi útkezelő intézményvezetője. Kétfajta "díszburkolat" van: színezett beton térkő és természetes kő. Utóbbi jóval tartósabb, akár évszázadok kaptatását is ki bírja, de jóval drágább is. A Baross utat több mint húsz éve térkő fedi, el is üt a környező utcáktól, előbb - utóbb cserére szorul. Térkő borítja a külvárosok, a lakótelepek útjait is, mert ott gyakrabban változik a környezet. A győri gyalogoszóna nagy része ma már természetes kővel borított, az utóbbi években főleg ezt használják. Mivel a felületek időnként sérülhetnek, fontos, hogy legyen belőlük kéznél tartalék, ez is szempont a típus kiválasztásánál. "Műemléki környezetben építészek határozzák meg az átépítendő út látványát, hogy milyen megjelenésű köveket rakjunk le és beleszólása van a környezetbe illeszkedéshez a műemlékvédelemnek is. Minden burkolatcserénél, ha szükséges, a közműveket is cseréljük és a gazdaságosság mellett is sok szempontot kell figyelembe vennünk.”- világosít fel Prédl Antal. A látvány miatt sem célszerű a túl sok burkolattípus. Győr útjait régen sok helyütt bazalt nagykockával fedték le. Ezek ma is ott hevernek az aszfalt alatt. Ha megtalálják őket, kiszedve, kettévágva, sima felülettel újra használhatók, költséget megtakarítva. A felhasználásig kőbankban tárolják őket. Így újult meg a Kazinczy vagy a Király utca. Európában több helyütt alkalmazzák a városháza előtti szép követ, az olasz pietra piezentina típusút. Tardosbányai kőből készült a Kazinczy utca két széle. Bizony esőben nagyon csúszott, ezért később a bányatulajdonos segítségéve! "kis lyukakat" ütve a kőbe megstokkolta, így érdesebbé téve. Az épületek falai mellett díszítő és lezáró sornak használunk kisebb, például porfír követ, de a járhatóság miatt nagy méretű kövek lerakására törekszünk." - fejezi be az útkezelő vezetője.

UTAZÓKÖVEK

A mai Magyarország területén csak két helyen bányásznak követ - a süttői sárgás mészkövet és a házak lábazatát is gyakran alkotó tardosbányai vörös mészkövet, - így gyakran messzi földről kell behozni a burkolatok köveit, Spanyol-, Olasz- és Németországból.