Intézmény

Missziónk és céljaink

GYMJV Útkezelő Szervezetének küldetése, fő célkitűzése és feladatai

A Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezetének küldetése annak megteremtése, hogy a városlakók az épített és a természeti környezettel összhangban éljenek. Mindenki számára kellemes városi környezet kialakításának és fenntartásának elősegítése, a győri közterületek rendjének és tisztaságának, valamint közbiztonságának fenntartásával összhangban. Intézményünk fő feladata a város vezetésének az élhető Győr érdekében folytatott városüzemeltető tevékenységének, és városstratégiai elképzeléseinek támogatása, illetve a lakossági igényeknek és az önkormányzati elvárásoknak való minél jobb megfelelés.

Fő céljaink között szerepel a kifogástalan tervezési és kivitelezési folyamat biztosítása, a közlekedők minél nagyobb megelégedése mellett. Közép- és hosszú távú célként a minőségre, a biztonságos közlekedési feltételek biztosítására törekszünk.

Az intézmény megalakulása után megfogalmazott legfőbb célkitűzések:

az úthálózat legmagasabb színvonalú üzemeltetésének elérése;
a felújítási munkák koordinálásával egységesen magas pályaminőség megteremtése;
korszerű, – és a lehetőségeknek megfelelően – azonos minőségi szintű közlekedési létesítmények létrehozása;
a közlekedésbiztonság megteremtése (a csomópontok átbocsátóképességének javításával illetve a torlódások, dugók csökkentésével, valamint a közvilágítás szünetmentes üzemeltetésével: kiemelten a gyalogátkelőhelyekre);
a hidak, felüljárók legmagasabb színvonalú üzemeltetése;
adísz-, és közvilágítás biztonságos üzemeltetése.

Az intézmény elismertségének megerősítése területén:

Ügyfélorientált működés megvalósítása.
A szolgáltatási színvonal erőteljes növelése.
Az intézmény céljainak megvalósításához szükséges innovatív cégkultúra megteremtése, a proaktív, flexibilis, kreatív szemléletmód erősítése.
Munkavállalóink felkészítése a közszolgálati körülmények közötti működésre és versenyképes, vonzó munkahely megteremtése.

A MŰSZAKI ÁGAZAT stratégiai célkitűzései az üzemeltetés, fenntartás és korszerűsítés területén a következők:

európai színvonalú, kulturált, az úthasználók megelégedettségére végzett üzemeltetés,
a forgalombiztonság felzárkóztatása,
az üzemeltetés hatékonyságának növelése és a versenyképesség javítása,
a burkolat- és műtárgygazdálkodás korszerű módszereinek bevezetése,
a megbízható fenntartási technológiák felkutatása és terjesztése,
az üzemeltetési és fenntartási tevékenység forgalomzavaró hatásának minimalizálása,
alkalmazkodás a megváltozott finanszírozási feltételekhez.
korszerű a forgalmi igényekhez igazodó forgalmi rend kialakítása és a közúti csomópontok korszerűsítése.

A célok megvalósítását segítő intézkedések:

nemzetközi kitekintéssel és nyelvismerettel rendelkező munkatársak alkalmazása,
a tevékenység szakmai átvilágítása,
csatlakozás a nemzeti és nemzetközi forgalombiztonsági programokhoz,
tanácsadók igénybevétele,
intézményi szintű koncepciók kidolgozása a forgalombiztonság és a hatékonyság növelésére,
a belső szakmai szabályok rögzítése és újragondolása.

A GAZDASÁGI ÁGAZAT stratégiai célkitűzései a városi úthálózat működtetése és finanszírozása területén a következők:

az Intézmény által végzett tevékenységek ellátásához és ezek fejlődéséhez szükséges stabil, megbízható pénzügyi és informatikai háttér biztosítása,
a pénzbeni és tárgyi eszközökkel, illetve az ingatlanvagyonnal való hatékony, transzparens gazdálkodás,
ügyfélközpontú szolgáltatás nyújtása a külső és a belső ügyfelek részére,
a tevékenységek, gazdasági események pontos, gyors adminisztrációja, a nyilvántartások rendszeres egyeztetése az érintett hivatalokkal és más szervezetekkel.

A célok megvalósítását segítő intézkedések:

magasan kvalifikált, a versenyszférában jelentős tapasztalatokat szerzett szakemberek alkalmazása,
a szervezeti struktúra és a feladatmegosztás átalakítása az új elvárásoknak megfelelően,
hatékonyabb motivációs és beszámoltatási rendszer kialakítása,
informatikai fejlesztés a hatékonyságnövelés érdekében,
elismert tanácsadók igénybevétele a kritikus finanszírozási feladatokhoz,
kezdeményezések rendszeres kapcsolattartásra a különféle hivatalokkal és partnerekkel.

Stratégiai program:

Intézményünknek nyitott, az új gazdasági és társadalmi folyamatokra, szakembergárdánk ezekre reagálni képes. Ezért úgy véljük, hogy e folyamatokban rejlő lehetőségek kiaknázására alkalmas közlekedési struktúrát kell kialakítani, mely kiegyenlítődő és színvonalas életkörnyezetet, életlehetőséget biztosít a lakosságnak, s ez által a térséget – bizonyos szempontból – regionális központi szerepkör ellátására is alkalmassá teszi.

A stratégiai program elemei:

I.1. Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés – A közlekedés feltételeinek javítása

Célja: A városon belüli és a kistérségen túlra irányuló közlekedési, utazási igények megfelelő kielégítése, a különböző kis- és nagytérségi, valamint országos kapcsolatok biztosítása. A városi közlekedési feltételek javítása, a közúthálózat működőképességének fenntartása, minőségi fejlesztése, mely jelentősen hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a környezettel összhangban álló fenntartható fejlődéshez. További cél a közlekedés biztonság-, valamint a csomóponti áteresztőképesség javítása.

Szükségességének indoklása:

Győr területén a főutak és alsóbbrendű utak teherbírási osztályzata a …….. kategóriába esik, a város útjainak teherbírása ………….., ( jobb, gyengébb, kevésbé megfelelő?) mint a megye átlaga, de a régió és az ország útjainak teherbírási osztályzatainál jobb minősítésű. A burkolatállapot …………./ megegyezik?/ az ország átlagával – ez a tűrhető és a nem megfelelő minősítés között van -, és kedvezőbb mind a régió mind a megye értékelésénél. Az átlagos napi gépjárműforgalom azonban kiugróan magas (………….. egységjármű/nap), a megyei átlag …………………. (……………. egységjármű/nap), mindez alátámasztja a burkolat állapotának minősítését, és utal a várható további romlására.

A kiugróan magas napi gépjárműforgalom szükségessé teszi a közlekedési feltételek, valamint a közlekedésbiztonság javítását. A közlekedési dugók elkerülése végett szükséges a körültekintő forgalomszervezés, a tömegközlekedés fejlesztése.

Tartalma:

A közlekedésbiztonság fejlesztése, az úthálózat minőségének javításával, az időjárás okozta kedvezőtlen viszonyok gyors és hatékony kezelésével. Az útburkolati jelek és közlekedési lámpák jól láthatóságának biztosítása. A közlekedési csúcsokkor jelentkező dugók elkerülése megfelelő forgalomszervezéssel, a közlekedési lámpák összehangolásával. A körforgalmak előtérbe helyezése a közlekedési lámpákkal szemben.

Várható hatások és eredmények:

közvetett hatások: életlehetőségek és életminőség fejlesztése, gazdaságfejlesztés
közvetlen hatások: csökken a menetidő, javul a közlekedésbiztonság, csökken a környezeti terhelés, javul a város és a régió kapcsolatrendszere, nő a kistérségben a turizmus nyereségessége.
eredmény indikátorok: csökken a menetidő, kevesebb az üzemanyag fogyasztás, felgyorsul a személy- és teherforgalom.

I.2. A térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Célja:

A térség közlekedési feltételeinek javítása, a közlekedési infrastruktúra működőképességének fenntartása, és minőségének fejlesztése, teherbírásának és áteresztő képességének növelése, beleértve a fő- és mellékút hálózatot, a kerékpárutakat és a mezőgazdasági utakat.

Szükségességének indoklása:

A meglévő úthálózat és a hozzá kapcsolódó egyéb hálózatok biztosítják a régió és a kistérség, valamint a kistérségen belül a települések között, a személyi és árufuvarozást, biztosítva a hálózati kapcsolatot, a gazdaság egész területén pedig hálózati szerepet tölt be. A város vitathatatlan érdeke, hogy összeköttetésben álljon a régió- központokkal és a régiókhoz tartozó más fejlesztési alközpontokkal. A turisztikai jelentőség, valamint helyi közlekedési szokások is indokolják a kerékpárúthálózat-fejlesztését, korszerűsítését.

Tartalma:

Úthálózati-rehabilitáció
A meglévő szilárd burkolatú úthálózat felújítása, fenntartása, üzemeltetése
A város főútjainak 11.5 tonna tengelyterhelésre méretezett megerősítése, valamint mellékútjainak felújítása, valamint egyes főútvonalszakaszok négy nyomsávosra bővítése.
kerékpárút fejlesztés
buszmegálló-felújítások
körforgalmú csomópontok építése, csomópontok korszerűsítése
jelzőlámpa-rendszerek rendszeres felülvizsgálata
összekötő-, és elkerülő utak építése
hidak karbantartása
parkoló-bővítés
…

Várható hatások és eredmények:

közvetett hatások: gazdaságfejlesztés, életlehetőségek és életminőség fejlesztése
közvetlen hatások: csökkenhet a szállítási idő, javul a biztonság, csökken a környezeti terhelés, javul a települések és a régió kapcsolatrendszere, csökken a szállítási veszteség
eredmény indikátorok: épített, korszerűsített, javított utak, kerékpárút hossza

Közreműködők:

GYMJV Településfejlesztési Főosztály, Állami Közútkezelő Kht., GYMS Megyei Kormányhivatal Közlekedési felügyelőség, Kisalföld Volán Zrt, Városi Rendőrkapitányság, Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht, Győrszol Zrt., É-D-i Környezetvédelmi-, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Közlekedési Hatóság: Útügyi, Vasúti, és Hajózási Hivatal, települési önkormányzatok, …….?

Végső kedvezményezettek:

A kistérség gazdasága, szállítmányozó cégek, fuvaroztatók, utasok, lakosság

M I N Ő S É G P O L I T I K A

Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete élenjáró, innovatív megoldásokat kidolgozó szervezet, amely országos viszonylatban egyedülálló a tekintetben, hogy önálló intézményként végzi önkormányzati feladatait. Arra törekszünk, hogy folyamatosan megfeleljünk ügyfeleink magas elvárásainak és úttörők legyünk az innovatív ötletek gyakorlati megvalósítása terén.

Munkánk során betartjuk a közlekedési ágazatra érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével kidolgozott Etikai Kódex szabályait.

Filozófiánk szerint az újabb célok eléréséhez mindig újabb megközelítés szükséges. Ezt tartjuk szem előtt minden esetben, amikor kihívásokkal nézünk szembe. A megfelelő szakmai kompetenciák és a tudatosság mindkét esetben alapvető feltétel.

Az intézmény működésében a megfelelő minőség jól mérhető, a jó teljesítménymutatók elérése pedig minden munkatárs számára fontosak. A minőség- és környezettudatos munkavégzés erősítésével Intézményünk – folyamatos fejlesztései révén – hozzájárul a káros környezeti hatások csökkentéséhez, és az érintettek felé történő kommunikációjában elősegíti a társadalom környezet iránti elkötelezettségének javulását.

V E Z E T É S I É R T É K E I N K

Munkatársaink vezetésbe való tudatos bevonása, támogatása és fejlesztése mind az ÚSZ intézményvezetési filozófiájának része. Ezen értékek nem csupán papíron léteznek, hanem folyamatosan újra és újra érvényesítjük azokat a mindennapok gyakorlatában.

Vezetési értékeinknek megfelelően…

– …részvételi elven működünk. Delegáljuk a feladatokat, a kompetenciákat és a felelősséget, a munkatársakat bevonjuk a célkitűzés és a vezetés folyamatába.

– …vállalkozó szelleműek vagyunk mind a gondolkodásban, mind a gyakorlatban.

-…közösen határozzuk meg céljainkat, és közösen figyelünk e célok elérésére.

– …folyamatos visszacsatolást adunk munkatársainknak több irányban is ( a vezetéstől a beosztottakig, illetve – a problémamegoldás tekintetében – a részletektől az egész felé ). Eközben nem a múltbeli események elszámolása, hanem a jövőorientált tanulás kerül előtérbe. Ebben a szellemben tanuló szervezetnek tartjuk magunkat.

– …lapos hierarchiában működünk, és Open-Door politikát folytatunk.

– …támogatjuk munkatársaink kezdeményezéseit és kreatív javaslatait.

AZ Útkezelő Szervezet munkatársaiként a teljesítmény fokozására koncentrálunk. Figyelünk mind a stratégiai, mind az operatív kérdésekre. A többi területtel összhangban álló megoldásra törekszünk akkor is, ha ezek közül egy-egy elem fejlesztésére kapunk megbízást. Az építészekhez hasonlóan a tervek elkészítésével kezdjük munkánkat, majd összehangoljuk az egyes feladatokat, projekteket annak érdekében, hogy a célkitűzések megvalósuljanak. Független szereplőként tulajdonosunkat, az önkormányzatot – s rajta keresztül a lakosság – érdekeit képviseljük a kiválasztás és a bevezetés során, hangsúlyt fektetünk a nyomon követésre, az közlekedők tájékoztatására, így támogatást nyújtunk az átállásnál.

A magyar háztartások átlagosan jövedelmük közel ötödét költik a közlekedéssel kapcsolatos kiadásokra. A közlekedés – miközben biztosítja az emberek, áruk, szolgáltatások szabad áramlásának feltételeit – a közlekedési balesetek, az energiafogyasztás, a lég- és zajszennyezés, a területfoglalás révén káros hatásokat is kifejt a környezetre. A jövő magyar közlekedésfejlesztése és fenntartása tudatosabban járul hozzá az életminőség javításához, a környezettel összhangban álló fenntartható fejlődéshez.

A fő prioritások:

• A hiányzó infrastruktúra kiépítése

• Az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése a magyar sajátosságok és lehetőségek figyelembevételével, amelynek hazai sarokpontjai a vasúti reform, a személyszállítási közszolgáltatás és a szabályozott verseny.

• Környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése, környezetvédelmi intézkedésekkel, környezetbarát közlekedési módok fejlesztésével, preferálásával.

A magyar közlekedéspolitika célja gazdasági szempontból hatékony, a társadalmi igényeknek megfelelő, korszerű, biztonságos és a környezetet kevésbé terhelő közlekedés megteremtése.

A közlekedés közvetlenül is befolyásolja az életminőséget. Az egyes életviszonyok (lakás, munka, oktatás, ellátás, szórakozás, turizmus) térben és időben történő összekapcsolása útján befolyásolja a lakosság életkörülményeit, ezáltal társadalompolitikai szerepet tölt be. A közlekedés fejlesztés célrendszerébe illesztett turisztikai sajátosságok figyelembe vétele szintén az életminőség javítását szolgálja.

A közlekedés társadalmi, gazdasági és ökológiai hatásai egymástól elválaszthatatlanul jelennek meg. Ezért a közlekedéspolitikában, a közlekedésfejlesztésben és a szabályozó tevékenységben mindhárom oldalt egyformán kell figyelembe venni. A fenntartható mobilitás elveinek megfelelően biztosítani kell a gazdasági, társadalompolitikai és ökológiai törekvések közötti optimális egyensúlyt, a környezeti szempontok érvényesítése érdekében a környezetkímélő közlekedési módozatok arányainak megtartását, a közegészségügyi biztonság folyamatosságát, új beruházások esetén a területi igénybevétel minimalizálását.

A közlekedési támogatások egy részének felhasználásáról, a helyi jelentőségű közúti-, vasúti- és kerékpárutak fejlesztéséről, a közforgalmú személyszállítás módjáról, mennyiségéről és minőségéről, a viteldíj és a bevétel kiegészítés mértékéről az állami mellett regionális, illetve helyi szinten döntenek. A közlekedési hálózatok minden országban a nemzeti közösség vagyonrészét képezik, ahol a ráfordítások növelik a vagyon értékét, valamint a ráfordítások hiányában az érték csökken. Ezért a közlekedési létesítmények kiépítése, üzemeltetése és fenntartása törvénnyel szabályozott állami feladat, aminek teljesítését az esetek túlnyomó részében központi és önkormányzati költségvetésből finanszíroznak.

Az önkormányzati törvény az önkormányzatok nem kötelező feladataként jelöli meg a helyi közforgalmú közlekedés működtetésének biztosítását is. A következő évtizedben ezen a területen is erősödni fog az önkormányzatok felelőssége és koordináló, szervező, vezető szerepe.

Szakmai programunk mellett igyekszünk megfelelni a város lakói által támasztott társadalmi igényszintnek, melyet az adott, helyi politikai struktúrán keresztül – választott képviselők, illetve közgyűlés által – juttat érvényre a lakosság.

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat a társadalom elfogadja és betartsa. A mobilitási igények növekedésének hatására a közúti forgalom rendjét Európában már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Magyarországon 1929 óta szabályozza a jogrendszer – a KRESZ – a közúti közlekedést.

A KRESZ szabályai az elmúlt évtizedek alatt rendkívül sokat bővültek, jóval összetettebbek lettek. Életünk is egyre bonyolultabbá vált, a technika fejlődött, egyre korszerűbb járműfajták, típusok jelentek meg, a járművek által elérhető sebességek határai is jelentősen megnövekedtek. Időről-időre szükség volt tehát a jogszabályok módosítására, korszerűsítésére, amelyek szükségessége a globalizáció növekedésével tovább erősödött.

A problémák kiküszöbölésére, illetve Magyarország hatályos közlekedéspolitikai programjában meghatározott célok elérésére – a halálos áldozattal járó balesetek számának 2010-ig 30%-os, valamint 2015-ig 50%-os csökkentése – új KRESZ szabályzat megalkotása vált szükségessé. A KRESZ módosítás célja, hogy a biztonsági szempontokat úgy érvényesítse, hogy a közlekedők viselkedési normáihoz igazodjon, társadalmi elfogadottsága növekedjen.

Mindezek figyelembe vételével dolgozik szervezetünk is a mindennapokban. Munkánk során vezérlőelvnek tekintjük, hogy a jövőben létesítendő közutak geometriai jellemzőit (pl. domború lekerekítés, helyszínrajzi ív, hosszesés, túlemelés, stb.) és forgalmi rendjének szabályozását (pl. sebesség korlátozás, veszélyes ívek előjelzése, stb.) célszerű úgy kialakítani, hogy egységet alkotva eleget tegyenek a biztonságos közúti közlekedési rendszerrel szemben támasztott követelményeknek (pl. megbocsájtó utak, önmagukat magyarázó utak). Így a geometria és a forgalmi rend összehangolása, tehát az egységes, biztonságos közúti közlekedési rendszert eredményező módszertan leképezhető egy multi kritériumos optimalizálási feladatra.

Meglévő úthálózati elem esetében, azonban a geometria csak korlátozott mértékben, valamint magas költségek árán változtatható, így ebben az esetben az optimalizálási feladat a közúti közlekedési rendszer forgalmi rendjét szabályozó statikus, út menti, kollektív jelzésrendszer módosítására egyszerűsödik. A forgalmi rend felülvizsgálatának törekednie kell a forgalmi rendet szabályozó jelzésrendszer által előírt jogos magatartás és a racionális viselkedés közötti távolság folyamatos csökkentésére, így a felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a feleslegesen kihelyezett, feleslegessé vált, vagy feleslegesen szigorú jelzések felülvizsgálatára.