A magyar háztartások átlagosan jövedelmük közel ötödét költik a közlekedéssel kapcsolatos kiadásokra. A közlekedés - miközben biztosítja az emberek, áruk, szolgáltatások szabad áramlásának feltételeit - a közlekedési balesetek, az energiafogyasztás, a lég- és zajszennyezés, a területfoglalás révén káros hatásokat is kifejt a környezetre. A jövő magyar közlekedésfejlesztése és fenntartása tudatosabban járul hozzá az életminőség javításához, a környezettel összhangban álló fenntartható fejlődéshez.
A fő prioritások:
• A hiányzó infrastruktúra kiépítése
• Az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése a magyar sajátosságok és lehetőségek figyelembevételével, amelynek hazai sarokpontjai a vasúti reform, a személyszállítási közszolgáltatás és a szabályozott verseny.
• Környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése, környezetvédelmi intézkedésekkel, környezetbarát közlekedési módok fejlesztésével, preferálásával.
A magyar közlekedéspolitika célja gazdasági szempontból hatékony, a társadalmi igényeknek megfelelő, korszerű, biztonságos és a környezetet kevésbé terhelő közlekedés megteremtése.
A közlekedés közvetlenül is befolyásolja az életminőséget. Az egyes életviszonyok (lakás, munka, oktatás, ellátás, szórakozás, turizmus) térben és időben történő összekapcsolása útján befolyásolja a lakosság életkörülményeit, ezáltal társadalompolitikai szerepet tölt be. A közlekedés fejlesztés célrendszerébe illesztett turisztikai sajátosságok figyelembe vétele szintén az életminőség javítását szolgálja.
A közlekedés társadalmi, gazdasági és ökológiai hatásai egymástól elválaszthatatlanul jelennek meg. Ezért a közlekedéspolitikában, a közlekedésfejlesztésben és a szabályozó tevékenységben mindhárom oldalt egyformán kell figyelembe venni. A fenntartható mobilitás elveinek megfelelően biztosítani kell a gazdasági, társadalompolitikai és ökológiai törekvések közötti optimális egyensúlyt, a környezeti szempontok érvényesítése érdekében a környezetkímélő közlekedési módozatok arányainak megtartását, a közegészségügyi biztonság folyamatosságát, új beruházások esetén a területi igénybevétel minimalizálását.
A közlekedési támogatások egy részének felhasználásáról, a helyi jelentőségű közúti-, vasúti- és kerékpárutak fejlesztéséről, a közforgalmú személyszállítás módjáról, mennyiségéről és minőségéről, a viteldíj és a bevétel kiegészítés mértékéről az állami mellett regionális, illetve helyi szinten döntenek. A közlekedési hálózatok minden országban a nemzeti közösség vagyonrészét képezik, ahol a ráfordítások növelik a vagyon értékét, valamint a ráfordítások hiányában az érték csökken. Ezért a közlekedési létesítmények kiépítése, üzemeltetése és fenntartása törvénnyel szabályozott állami feladat, aminek teljesítését az esetek túlnyomó részében központi és önkormányzati költségvetésből finanszíroznak.
Az önkormányzati törvény az önkormányzatok nem kötelező feladataként jelöli meg a helyi közforgalmú közlekedés működtetésének biztosítását is. A következő évtizedben ezen a területen is erősödni fog az önkormányzatok felelőssége és koordináló, szervező, vezető szerepe.
Szakmai programunk mellett igyekszünk megfelelni a város lakói által támasztott társadalmi igényszintnek, melyet az adott, helyi politikai struktúrán keresztül – választott képviselők, illetve közgyűlés által – juttat érvényre a lakosság.
A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat a társadalom elfogadja és betartsa. A mobilitási igények növekedésének hatására a közúti forgalom rendjét Európában már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Magyarországon 1929 óta szabályozza a jogrendszer - a KRESZ - a közúti közlekedést.
A KRESZ szabályai az elmúlt évtizedek alatt rendkívül sokat bővültek, jóval összetettebbek lettek. Életünk is egyre bonyolultabbá vált, a technika fejlődött, egyre korszerűbb járműfajták, típusok jelentek meg, a járművek által elérhető sebességek határai is jelentősen megnövekedtek. Időről-időre szükség volt tehát a jogszabályok módosítására, korszerűsítésére, amelyek szükségessége a globalizáció növekedésével tovább erősödött.
A problémák kiküszöbölésére, illetve Magyarország hatályos közlekedéspolitikai programjában meghatározott célok elérésére - a halálos áldozattal járó balesetek számának 2010-ig 30%-os, valamint 2015-ig 50%-os csökkentése – új KRESZ szabályzat megalkotása vált szükségessé. A KRESZ módosítás célja, hogy a biztonsági szempontokat úgy érvényesítse, hogy a közlekedők viselkedési normáihoz igazodjon, társadalmi elfogadottsága növekedjen.
Mindezek figyelembe vételével dolgozik szervezetünk is a mindennapokban. Munkánk során vezérlőelvnek tekintjük, hogy a jövőben létesítendő közutak geometriai jellemzőit (pl. domború lekerekítés, helyszínrajzi ív, hosszesés, túlemelés, stb.) és forgalmi rendjének szabályozását (pl. sebesség korlátozás, veszélyes ívek előjelzése, stb.) célszerű úgy kialakítani, hogy egységet alkotva eleget tegyenek a biztonságos közúti közlekedési rendszerrel szemben támasztott követelményeknek (pl. megbocsájtó utak, önmagukat magyarázó utak). Így a geometria és a forgalmi rend összehangolása, tehát az egységes, biztonságos közúti közlekedési rendszert eredményező módszertan leképezhető egy multi kritériumos optimalizálási feladatra.
Meglévő úthálózati elem esetében, azonban a geometria csak korlátozott mértékben, valamint magas költségek árán változtatható, így ebben az esetben az optimalizálási feladat a közúti közlekedési rendszer forgalmi rendjét szabályozó statikus, út menti, kollektív jelzésrendszer módosítására egyszerűsödik. A forgalmi rend felülvizsgálatának törekednie kell a forgalmi rendet szabályozó jelzésrendszer által előírt jogos magatartás és a racionális viselkedés közötti távolság folyamatos csökkentésére, így a felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a feleslegesen kihelyezett, feleslegessé vált, vagy feleslegesen szigorú jelzések felülvizsgálatára.